A Digitális Állampolgárság és a DIMOP Plusz programok köré szerveződött a május 27-én lezajlott 15. Infoparlament, melynek – az évente megrendezésre kerülő esemény történetében első alkalommal – a Magyar Zene Háza adott otthont.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke megnyitó beszédében elmondta: „Az Infotér Egyesület a megalakulásakor arra a kérdésre keresete a választ, hogy hogyan lehet előnyt kovácsolni a digitalizációból? Az volt a víziónk, hogy a társadalom többsége férjen hozzá az informatikai eszközökhöz, tudja őket használni és képes legyen azokat a maga javára fordítani. Ma már azt mondhatom, hogy az információs társadalom megvalósult."

Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára arról beszélt, hogy milyen feladatai lesznek a frissen, 2025 márciusában megalakult államtitkárságnak az elkövetkező egy évben. Solymár Károly hangsúlyozta, hogy a meglévő stratégiáik időtávja 2030, így ezekre úgy tekintenek mit ciklusokon átnyúló fejlesztésekre. Az államtitkár szerint fontos, hogy a kiemelt programokat továbbra is fókuszban tartsák, ilyenek a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztése, a Digitális Állampolgárság Program vagy a hátrányos helyzetű térségek informatikai felzárkóztatása.

„A Digitális Magyarország Ügynökség víziója, hogy Európa élvonalába emelje Magyarország digitalizációját – egy ilyen vállalás teljesítése azonban csak akkor lehetséges, ha az ebben közreműködő szereplők mernek bátor döntéseket hozni.”  Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója ezzel kezdte előadását az Infoparlamenten. Kiemelte: bátor döntés volt már az is, hogy januárban elindult a DÁP alkalmazás. Azóta több mint 2 millió letöltésen vannak túl, és az idei évben majdnem 5 millió ember lépett be az Ügyfélkapura vagy a DÁP-ba kétfaktoros azonosítással. A vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy a munka azon részét, ami a kezdőrúgásnak számít, már elindították, de nem állnak meg. A játék folytatódik. június 1-jével indul a piaci csatlakozás.

A délutáni programban a kerekasztal-beszélgetéseké volt a főszerep.

Liszák Gábor, a NISZ technológiai vezérigazgató-helyettese, Galambos Tiborral, a Pro-M Zrt. vezérigazgató-helyettesével, dr. Kövesi Gabriellával, a Magyar Telekom nagykereskedelmi és szabályozási igazgatóval, dr. Karl Károllyal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlés-felügyeleti főigazgató-helyettesével, valamint Szolnoki Szabolccsal, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkárával a hazai hálózat- és infrastruktúra-fejlesztés aktuális kérdéseit vették górcső alá. A beszélgetés középpontjában a digitalizáció állami és piaci szereplők által vezérelt irányai, valamint az állampolgári és vállalkozói hozzáférés jövője állt. Többek között megvitatták a digitális infrastruktúra jelenlegi helyzetét, jövőbeli irányait és az újgenerációs technológiák integrációjának lehetőségeit a közigazgatási szolgáltatásokba.

Liszák Gábor kiemelte: ma már nem az a fő kérdés, hogy van-e megfelelő infrastruktúra, hanem az, hogy ezt az infrastruktúrát mennyire tudjuk fenntartható módon és hatékonyan működtetni. Mint elmondta, a NISZ széles rendszerportfólióval dolgozik, amelyben a korszerű technológiák mellett még mindig megtalálhatók régebbi rendszerek is, ezek párhuzamos, zavarmentes üzemeltetése komoly kihívást jelent. A hangsúlyt ezért most az üzemeltetési racionalizálásra, a működési modellek átalakítására és az automatizációra helyezik.

A beszélgetés során több szereplő is megerősítette, hogy a következő fejlesztési ciklusban nem a fizikai hálózatok „túlfejlesztése” a cél, hanem az eddig kiépített rendszerek intelligensebb, energiatudatosabb és költséghatékonyabb működtetése.