Október 15–16-án rendezték meg az idei Infotér Konferenciát, Magyarország egyik legjelentősebb digitalizációs eseményét, ahol minden évben a technológia, a közigazgatás, a gazdaság és a társadalom metszéspontjában zajlanak szakmai párbeszédek. A hazai információs társadalom olvasztótégelyének is nevezett rendezvényen 2025-ben is a legfrissebb informatikai újítások kerültek terítékre. Elismert szakértők előadásain és izgalmas kerekasztal-beszélgetéseken keresztül nyerhettünk betekintést a jövő technológiáinak trendjeibe, valamint megismerhettük a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság legújabb kihívásait, illetve az általuk kínált lehetőségeket.

A Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) és tagvállalatai által közös projekt keretében megszervezett DMÜ Lounge-ban inspiráló prezentációk és értékes szakmai beszélgetések várták a résztvevőket. Both András vezérigazgató és Bányai Zsolt vezérigazgató-helyettes előadásában többek között hallhattunk a DMÜ víziójáról, mely szerint az Ügynökség Európa élvonalába kívánja emelni Magyarország digitalizációját. A vezetők beszéltek arról is, hogy ehhez olyan megoldásokat kell nyújtani, amelyekkel a gazdaság szereplői versenyképesebbek, az állami szolgáltatások pedig egyszerűbbek lesznek, és amelyekre támaszkodva az emberek egyéni lehetőségei is folyamatosan bővülnek.

A teljes délutánt felölelő előadás- és beszélgetéssorozatban a cégcsalád – a DMÜ, a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., az IdomSoft Zrt., a Lechner Tudásközpont, a NISZ Zrt. és a Pro-M Zrt. – szakemberei a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) elmúlt évének eredményein, valamint a közelgő mérföldköveken kívül szót ejtettek az állami informatikai és hálózati infrastruktúráról, a kormányzati hálózatkonszolidációról és arról is, hogyan támogatják a cégcsoport vállalatai a vállalkozások digitalizációját és a lakosság digitális tudásának fejlesztését.

A DMÜ Lounge Hálózat és infrastruktúra blokkja az állami informatikai háttérrendszerek megújulására koncentrált. Kiemelt szerepet kapott a kormányzati privát felhőszolgáltatás bevezetése, amely kizárólag az állam számára biztosít biztonságos, földi környezetben működő, de a publikus felhővel azonos funkcionalitású megoldásokat. Emellett szóba került a nemrégiben lezárult hálózatkonszolidáció is, amelynek eredményeként egyetlen állami szolgáltató felel a teljes kormányzati távközlési hálózatért, új alapokra helyezve ezzel a jövőbeli fejlesztéseket és az üzemeltetés hatékonyságát.

A szekció nyitóelőadását Vetési Iván, a NISZ vezérigazgatója tartotta, aki a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások megújított működési modelljének céljait és eddigi eredményeit mutatta be. Kiemelte a közvetlen intézményi ügyfélkapcsolat kialakításának jelentőségét, amely az új modell alapját képezi, és lehetővé teszi az ügyfélközpontú, hatékony és hosszú távon fenntartható működést. Az előadás kitért az árazási benchmark vizsgálatra is, amely a kormányzati szolgáltatások költségszerkezetét a piaci viszonyokhoz méri, elősegítve a forrásfelhasználás átláthatóságát és optimalizálását.

Vezérigazgatónk azt is hangsúlyozta, hogy az új működési modell nemcsak a szolgáltatások, hanem az infrastruktúra területén is alapot teremt a folyamatos megújulásra, olyan korszerű megoldásokon keresztül is, mint a kormányzati privát felhő fejlesztése, amely a publikus felhők fejlett szolgáltatásait biztonságos, zárt környezetben teszi elérhetővé a kormányzati ügyfelek számára.

Az ugyanebben a szekcióban lezajlott kerekasztal-beszélgetésben a NISZ részéről Liszák Gábortechnológiai vezérigazgató-helyettes vett részt, aki a szakma több más képviselőjével együtt a privát felhőszolgáltatás Digitális Állampolgárság Programban betöltött szerepéről, illetve a fejlesztés és az üzemeltetés kérdéseiről beszélgetett.

A kerekasztalban többek közt az is elhangzott, hogy míg korábban az állami rendszerek többsége projektszerűen, egyedi infrastruktúrákon futott – ami hosszú távon drága volt és nehezen üzemeltethető – addig a privát felhő szolgáltatásként kínálja az erőforrásokat, energia- és erőforrás-hatékonysági szempontokat is figyelembe véve. Ez biztosítja, hogy a kormányzati rendszerek nemcsak biztonságosak, hanem gazdaságosan fenntarthatóak is legyenek.

A DMÜ Lounge Digitális Állampolgárság Program témájú blokkjának fókuszában értelemszerűen a Digitális Állampolgárság Program állt, amely szemléletváltást hozott a közigazgatásban. Fontos eredmény, hogy az állami szolgáltatások immár az állampolgárok megkérdezésével, az ő igényeik mentén készülnek, illetve közérthető módon és digitális eszközökkel válnak elérhetővé. A program ökoszisztémája egyre szélesebb körben terjed és nemcsak az állami, hanem a piaci szereplők körében is, miközben a szolgáltatástervezés sztenderdjei új alapokra helyezik a digitális ügyintézést.

A témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen a NISZ részéről Nagy Lajos szolgáltatási vezérigazgató-helyettes vett részt, aki beszélgetőtársaival a DÁP-pal kapcsolatos ügyfélvisszajelzésekről és a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás legnépszerűbb funkcióiról beszélt, illetve arról is említést tett, hogy milyen komoly feladatokat rótt a cégcsoportra az Ügyfélkapu év eleji kivezetése. Kiemelte: az IdomSoft kommunikációs és szolgáltatástámogatási csapatainak, valamint a NISZ által működtetett 1818 DÁP Ügyfélszolgálatnak kulcsszerepe volt az átállás sikeres kommunikációjában és az ügyfelek támogatásában. A 1818 forgalmának immár közel felét a DÁP szolgáltatásainak ügyfél-támogatása teszi ki.

A DMÜ Lounge Digitális versenyképesség szekciójában megerősítést nyerhettünk abban, hogy a Digitális Magyarország Ügynökség alapvető feladatának tekinti a lakosság digitális tudásának és érettségének fejlesztését, a vállalkozások digitalizációját, valamint technológiai felzárkóztatását, ezzel is segítve Magyarország versenyképességének javulását.

Az ebben a témában rendezett kerekasztal-beszélgetésben Adorján István a NISZ okmány- és bizalmi szolgáltatások igazgatója számolt be arról, hogy a NISZ mint kormányzati bizalmi szolgáltató milyen, a digitalizációt támogató lépéseket tesz a bizalmi szolgáltatások fejlesztése érdekében. Mint elmondta, az eAláírás szolgáltatás megvalósításával és bevezetésével a NISZ bizalmi szolgáltatóként támogatja a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás által nyújtott szolgáltatásokat, mely vonatkozásban a NISZ által kibocsátott minősített aláírótanúsítványok száma hamarosan eléri az 1,5 milliós számot.

A Digitális Magyarország Ügynökség és tagvállalatai munkájának köszönhetően az elmúlt időszakban Magyarország digitális fejlődése új lendületet kapott. Az állampolgárok és a vállalkozások számára egyaránt elérhető és folyamatosan bővülő, biztonságos és hatékony digitális szolgáltatások, a megújuló infrastruktúra, valamint a tudásalapú támogatás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánk hamarosan a digitális Európa élvonalába kerüljön.

Köszönjük, hogy a NISZ részéről mi is aktív részesei lehettünk az Infotér Konferencián a DMÜ Lounge inspiráló előadásainak és izgalmas kerekasztal-beszélgetéseinek. Remek alkalom volt új nézőpontokat megismerni, és tapasztalatokat cserélni más szervezetek képviselőivel!

A képek forrása: https://konferencia2025.infoter.eu/Fotogaleria/