Elkezdte a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a Kormányzati Felhő kiépítését. A Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása elnevezésű projekt az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében, 2,85 milliárd forint összértékű - 100 százalékban Európai Uniós forrásból valósul meg.

A projekt részeként a NISZ lebonyolította azokat a hardver beszerzéssel összefüggő közbeszerzési eljárásokat, melyek elengedhetetlenek a projekt megvalósításához.

A Kormányzati Felhő (KOF) projekt 2013. december végi sikeres megvalósítása érdekében az elmúlt hónapokban összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékű hardver eszközbeszerzési (közbeszerzési) eljárást indított el és zárt le szerződéskötéssel a NISZ Zrt. Ezzel megvalósult a projekt első fázisa.

Az EKOP módosított akciótervét a Magyar Kormány 1422/2012. számú határozatában az hagyta jóvá, mely szerint egy gyorsan kialakítható, rugalmas felhasználási lehetőséget biztosító, új informatikai infrastruktúrára van szükség, egységes, magas színvonalú üzem-, és adatbiztonsági környezetben. A kormányhatározat a NISZ Zrt-t jelölte meg a 100 százalékban Európai Uniós forrásból megvalósuló projekt gazdájának, és a kiépítésért felelős szervezetnek.
A Kormányzati Felhő projekt eredményeként a legmodernebb üzemeltetési módszertan és IT alkalmazás valósulhat meg az állami szektorban. A projekt eredményeként egy költséghatékony, a felhasználói igényekhez rugalmasan igazodó számítási és tárolási kapacitás jön létre, ami a későbbi kormányzati projektek jelentős részénél a saját igények kialakítására is felhasználható lesz, valamint kiválthat számos későbbi eszközbeszerzést. A 2,85 milliárd forint beruházási költségű Kormányzati Felhő projekt egy x86-os technológiával kivitelezett, heterogén elemekből álló hibrid felhőt (magán felhő + közösségi felhő) valósít meg. Az így létrejövő IaaS (Infrastructure as a Service) szolgáltatás alapján a NISZ, mint Szolgáltató számítási és tárolási erőforrásokat nyújt ügyfelei részére.

Háttér: a cloud computingról általában
2010 óta a cloud computing az egyik legfontosabb informatikai trenddé nőtte ki magát, magában egyesítve a platform-as-service, az infrastructure-as-service és a software-as-service (platform, infrastruktúra és szoftver, mint szolgáltatás) trendeket. Szélesebb körű alkalmazását a szélessávú adathálózatok elterjedése tette lehetővé.

A hagyományos struktúrában egy szerver üzemeltetésének minden költsége (hardver beszerzés, karbantartás, műszaki személyzet, upgrade) az ügyfelet terheli, emellett a felhasználók számának növekedése jelentősen lassíthatja a rendszert és időről-időre újabb költséges kapacitás-bővítést kíván. A hagyományos hosting-szolgáltatásoknál pedig az ügyfél akkor is fizet az igénybe vett kapacitások után, amikor azokat épp nem használja.

A cloud technológiánál ezzel szemben a közszolgáltatásokhoz hasonló rendszerben, használatarányosan kell fizetni a tároló- és számítási kapacitásért. Ha az ügyfél rendszeréből erőforrás-igény érkezik, azt a szolgáltató a felhőből szolgálja ki a megfelelő kapacitások dedikálásával. Ha az erőforrás-igény ismét lecsökken, a dedikált kapacitások visszaszállnak a felhőbe.

A cloud computing előnye még a skálázhatóság, hiszen a szükséges számítási- és tárolókapacitások igény esetén azonnal rendelkezésre állnak, az ügyfél padig csak azért fizet, amit valóban igénybe is vesz. A felhő rendszerek nem utolsósorban környezetvédelmi szempontból is előnyösek, hiszen több, párhuzamos rendszer kiváltásával csökkentik a környezetszennyezést.