Az Elektronikus levéltár projektet megvalósító konzorcium vezetői ma a Magyar Tudományos Akadémián tartott sajtótájékoztatón jelentették be, hogy elkészült Európa egyik legfejlettebb, a modern kor kutatói igényeinek megfelelő levéltári nyilvántartó és archiváló rendszere.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) 2008 óta dolgozik az Elektronikus levéltár megvalósításán, a Konzorciumhoz 2013-ban a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) is csatlakozott. A projekt költségvetése 2,75 milliárd forint, ami teljes egészében Európai Uniós támogatás.

A projekt célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson nagy mennyiségű elektronikus iratanyag pontos, naprakész nyilvántartására, közzétételére és hosszú távú megőrzésére. A levéltárak hagyományos szerepükben biztosították a több száz éves iratok hiteles fennmaradását és a hozzájuk kapcsolódó elévülhetetlen jogokat. A XXI. században már garantálják a kormányzati és önkormányzati döntések átláthatóságát is.

„Nagy öröm arról beszámolni, hogy az Elektronikus levéltári rendszer megvalósult. A projekt eredményeként a világon egyedülálló, integrált nyilvántartó és archiváló rendszer jött létre, aminek a hatása messze túlmutatat az Európai Unió által előírt, öt éves fenntartási időszakon. Büszkeséggel tölt el, hogy egy olyan informatikai rendszert vezetünk be, amely segíti kulturális és történelmi értékeink megőrzését és életben tartását a jövő generációi számára.”– mondta el Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.

A levéltárakban őrzött dokumentumok maradéktalan megőrzése (archiválása) nemzeti érdek, így kiemelkedően fontos volt, hogy a választott hardver- és szoftvermegoldás biztosítsa az elektronikus dokumentumok hosszú távú, katasztrófatűrő megőrzését. A NISZ Zrt. vezette Konzorcium az Európában legelterjedtebb szoftvermegoldások adaptálását tűzte ki célul – így olyan európai országok megoldásait vette át, mint pl. az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Svájc és Ausztria.

„Eljutottunk ahhoz a pillanathoz, amikor az egyik legrégebbi projektünket az Elektronikus levéltárat sikerrel adhatjuk át a felhasználóknak. A most átadott száz százalékban európai uniós forrásból megvalósult levéltári projekt egy olyan siker, melyben kollégáink közösen osztoznak a Magyar Nemzeti Levéltár, és a Budapest Főváros Levéltára, valamint a rendszert szállító társaság munkatársaival. A mai E-levéltár átadása projektjeink megvalósulásának csak az első fontos mérföldköve, Társaságunk az elkövetkező néhány hónapban több nagy infokommunikációs beruházás sikeres, határidőn belüli megvalósítását fogja bejelenteni.” - számolt be a NISZ Zrt. szerepéről Szabó Zoltán Attila vezérigazgató.

A generálszállítói kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást 2012 októberében a T-Systems Magyarország Zrt. nyerte meg. A nyertes cég a fővállalkozói feladatok mellett a rendszereket üzemeltető teljes infrastruktúra kiépítését, a levéltári portál megvalósítását, valamint az integrációs feladatokat végezte.

„Az E-levéltár megvalósítása összetett rendszerintegrációs és egyedi alkalmazás-fejlesztési kompetenciákat feltételezett, amelyekkel a T-Systems Magyarország elődcégei révén rendelkezik. A projekt sikere nagyban köszönhető a résztvevő felek közötti kooperációnak, amely lehetővé tette, hogy rekordidő, azaz 10 hónap alatt lefolytatódjanak a fejlesztési feladatok.” – mutatott rá Rékasi Tibor, a projekt fővállalkozói feladatait ellátó T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese.

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója beszédében felidézte, hogy a projekt megvalósítási ideje alatt az általa vezetett intézmény, jelentős változásokon ment keresztül. A Magyar Országos Levéltár és 20 megyei levéltár integrációjával 2012. október 1-én létrejött a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), amely több mint 310 kilométernyi iratot őriz és 40 TB digitális másolatot tárol, valamint tesz elérhetővé az interneten. A főigazgató asszony beszédében kiemelte, hogy a projekt eredményeként jelentősen kibővülnek az intézmény internetes szolgáltatásai, és a beszerzett digitalizáló eszközöknek köszönhetően ugrásszerűen megnő az online formában hozzáférhető tett iratok száma is.

"Büszkeséggel tölt el, hogy az általam vezetett intézményben olyan szakemberek dolgoznak, akik a projekt során minden akadályt sikeresen leküzdöttek és a konzorciumi partnerekkel, valamint a vállalkozóval együttműködésben létrehozták európai egyik legfejlettebb levéltári nyilvántartó és archiváló rendszerét." – nyilatkozta a főigazgató asszony.

A projekt keretein belül Budapest Főváros Levéltárban (BFL) is jelentős fejlesztések történtek, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a kutatókat, érdeklődőket nyugat-európai színvonalon tudja kiszolgálni az intézmény.

„A projekt eredménye, hogy Budapest Főváros Levéltárának hasznos tároló kapacitása mára eléri a 130 TB-ot. Az intézmény digitalizálási eszközparkja teljesen megújult: két könyv-, egy-egy mikrofilm-, lapadagolós- és térképszkennert szereztünk be, ezzel megteremtődtek a tömeges digitalizálás alapjai. Terveink szerint három év múlva 13 millió digitális felvételt fog szolgáltatni a Fővárosi Levéltár az e-levéltári rendszerben” – számolt be a fejlesztés eredményeiről Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója.

A megvalósult Elektronikus levéltárban mind az iratokat létrehozók, mind a közfeladatot ellátó szervek munkatársai, mind a kutatók online hozzáférnek az őket érdeklő dokumentumokhoz. A kutatási korlátozások nélküli elektronikus iratok elektronikus másolatai minden érdeklődő számára otthoni karosszékéből is elérhetővé válnak.